Nem sokkal azután, hogy lefoglaltuk a repülőjegyeket az első fél évre, katasztrófa történt Nepálban: egy földrengés, mely több, mint 8000 ember halálát követelte, a sérültek száma pedig, ha jól értesültem, kb 10000-re tehető. Amellett, hogy az a szívünk szakad meg a helyiekért, és azonnal úgy gondoltuk: megyünk és segítünk újra felépíteni az országot - már amennyire ezt egy hónap alatt meg lehet tenni.
Forrás: google maps
Én már Vanuatunál is gondolkoztam azon, hogy tudnánk bejutni a régióba és segíteni. Pénzadományokra szinte sosem gondoltam. Hogy miért? A családban volt egy nagy adakozó, aki elmesélte, hogy a nemzetközi egyezmények szerint az összegyűlt pénzt csak sürgősségi helyzetekre lehet felhasználni, nem pedig az ország újraépítésére. Vagyis, ha marad pénz a sürgős esetek megoldásán felül, azt az ország majd csak a következő természeti katasztrófa alkalmával kaphatja meg, sürgős segítségként. Ti esetleg tudtok erről valamit?
Szóval bejutni a régióba és segíteni. Ez volt a cél. Az utórengések elmúltak, és az ország megnyugodott. Egészen tegnap előttig, amikor is még egy 7,4-es erősségű utórengés rázta meg az országot. A vélemények megoszlanak arról, hogy segítőkész, vagy buta az, aki most oda megy. És magam is megpróbálok erre a kérdésre választ kapni. Segítenénk ott, vagy csak buta, képzetlen munkaerő lennénk, akiket be kéne tanítani, és csak feltartanánk őket?
Megpróbálhatnánk egy olyan képet közvetíteni az országról, ami talán hitelesebb, mint a média. De azt sem szeretnénk, ha emberek nyomoráról kellene tudósítanunk. Elkezdtük összegyűjteni a felbontatlan csokikat, hogy majd elosztogatjuk a gyerekek között. Lehet, hogy ez egy nagyon naív gondolkozás, de mindenképpen segítő szándékú. Sokan mentek oda, hogy megkeressék rokonaikat, és maguk is lavina áldozatai lettek a napokban. Ez elgondolkoztatott minket. Nem vagyunk felkészülve, hogy mit kell tenni egy földrengés esetén. Nepálban annyira másképp építkeznek, hogy épületek kártyavárként omlanak össze. Amikor Japánban volt földrengés, azt hallottuk minden felől, hogy ki kell menni az utcára. Most, a nepáli képeket és videókat nézve, az jutott eszünkbe, hogy csak ki ne menjen az ember. Mi a jó döntés? Tud valaki tanácsoat adni?
Mivel mi nem tudtunk dönteni, arra gondoltam, feldobom a kérdést itt a blogon. Ti mennétek szeptemberben Nepálba? Vagy inkább átfoglalnátok a repülőutat valahova máshova? Mi a véleményetek?
