Megyek az utcán. Egy óra gyaloglás áll a hátam mögött. Cebuban nem egyszerű olyan hotelt talàlni, ami nem kerül egy vagyonba, emellett pedig az ajtón kilépve nem olyan utcába botlassz, ahova nem szeretnél bemenni. De ahova megyek, ott van remény. Három hotel is van egymás mellett. Nem szép környék, de legalább nem fekszenek az emberek halomban. Már nincs messze, csak el ne tévesszem az utcát - gondolom, majd a fal felé fordulva, takarva kiveszem az ócskának látszó szatyorból, amit álcának hoztam, a google térképet keresve a tabletet. Henning telefonja bemondta az unalmast, muszáj volt a tabletet hozni. Úton vagyok, már csak 100 méter - gondolom, és gondosan elteszem, hogy a testemhez szoríthassam. Ebben a pillanatban elkezdi valami húzni a szatyrot. Húzom én is, tartom erősen miközben megfordulok. Egy idegen. Nem Henning az, hogy segítsen. A szatyor ebben a pillanatban elszakad és a kezemben marad a füle. Az idegen elszalad, én utána. Majdnem elérem. Futok, ahogy csak a lábam bírja. Be a hátsó udvarba utána. Közben kiabálok, állítsák meg, tolvaj! De mit várok ezektől? Csak bambán állnak. Az elkövető beugrik az emberek közé, akik még azt a fáradtságot sem veszik, hogy utat adjanak nekem. Csak bámulnak a külföldire, amerikaira, ahogy ők mondják, akiket ők mindig megbámulnak. Elvesztem a nyomát. Hirtelen feltör belőlemba zokogás, neeeeem! Ez nem lehet! A tabletem, amit hány év után gondosan kiválasztva vettem! Szerettem, óvtam, a legjobb barátom lett! Ez nem történhet meg! Nem velem! Hogy lehettem ilyen hülye? Miért hoztam magammal? Annyi országban tettük ugyanezt biztonsággal! Ez egyszerűen nem lehet!

Felébredek. Rossz álom volt csupán. Leizzadtam. Biztonságban vagyok. Hennning mellettem. Csak a lábán a hatalmas sebtapasz nem illik ide. Nem értem. És a napszemüveg is új. Álmomban mindig leesik, mikor megfordulok. Azok pedig, akik végignézik, hogyan raboltak ki, felveszik és azon vitatkoznak, kié legyen az áru. Mindig visszatér ez az álom. Már ébren sem hagy nyugton. Felkelek, hogy megbizonyosodjak róla, a tablet ott van, ahol hagytam. Kinyitom a táskát, elkezdek kotorászni. Ebben a pillanatban megcsörren a telefon. Be kell mennem azonnal a rendőrségre a tettest azonosítani, talán megtalálták. Éjfél körül jár az idő. Még nem is vacsoráztunk.